"Paella" a'la duende



Annál inkább vagy igazi önmagad, minél közelebb vagy ahhoz, akinek álmodtad magad.

(Pedro Almodovar)



 



Nem volt kedvem piacozni ma az esőben. És különösebben főzni sem, úgyhogy egy mindentbele a tepsibe ételt készítettem. Először a gyors rakott burgonyát választottam - nagyon sokszor készül nálunk mert isteni finom és most különösen "szezonja van", hiszen fejes salátával, uborkasalátával isteni. De aztán kevésnek bizonyult a krumplikészlet. Tettem hozzá rizst is. Aztán így már más is eszembe ötlött... a spanyol paella, példának okáért. Persze tudom hogy teljesen másképp készül... de már nem volt mit tenni, éreztem a finom fűszeres, üdítően paradicsomos ízt a számban... Így módosult teljesen az én kis gyors rakott burgonyám. Paellává lényegült, legalábbis ízében és hozzávalókban mediterránosra varázsoltam. Nagyon finom volt. Megtartom. Mert bár megeszem a rizst - de csak ha krumpli íze van. :)) Na ebben az ételben még a rizs is ízlett!

Hozzávalók 4 főre:
8 kisebb-közepes krumpli,
1 bögre rizs (2,5 dl),
1 csokor újhagyma zöld szárai,
1 nagy fej vöröshagyma,
5-6 gerezd fokhagyma,
3 evőkanál olaj,
egy 20 cm-es darab lángolt szárazkolbász,
20 dkg házi, igazi füstölt sonka,
1 dobozos hámozott paradicsom konzerv,
só,
frissen őrölt bors,
bazsalikom,
kakukkfű, zsálya,
1 csokor petrezselyemzöld,
1/2 dl száraz vörösbor,
4 dl víz,
1 csapott teáskanál kristálycukor.

A burgonyát vékony karikákra vágtam egy méretes szépnagy tálba. A vöröshagymát is, a csokor újhagyma zöld szárait is belekarikáztam, a rizst is hozzátettem. Megszórtam a fűszerekkel, sóval, meglocsoltam olajjal, a vörösborral és a rizs mennyiségének kétszerese vízzel. A fokhagymát vékony szeletekre vágva tettem hozzá. A paradicsomokat apró kockákra vágtam a konzervből, a levét is az ételhez tettem. Picit cukroztam, nehogy túl fanyar és savanykás legyen a bor és a paradicsom miatt. A petrezselymet is aprítva adtam az ételhez. A kolbász, sonka is vékony karikákban illetve csíkokban került a többihez. Mindezt kézzel jól összekutyultam-kavartam és tepsibe tettem. Előmelegített sütőben nagy lángon és alufóliával lefedve sütöttem 3/4 órán át, majd a fóliát levéve még kb. 20 percet. Csak egy egészen kevés szaft maradt alatta. Friss fehérkenyérrel, és a száraz vörösborral leöblítve ettük.
Ez a változat inkább krumplidomináns. Aki rizskedvelőbb, készítse dupla mennyiségű rizzsel, és egészen kevés burgonyával: 3-4 kisebb darabbal.

Megjegyzések

napmátka üzenete…
Igen, mindig is tudtam, hogy tudsz élni! A rizs így nekem is jöhet - természetesen az összes hozzávalóval együtt!
A fotó meg... nem is tudom, hogy csinálod...
duende üzenete…
:)

Hát, génhiba. :))

Pedig ez most eléggé nem sikerült... Egy legolcsóbb kategóriás kis automata gépem van, és néha elmegy rajta a színegyensúly. Ma is ez történt. Sehogy sem tudtam a kész ételt normálisan fotózni, nagyon sárgás-pirosas lett. Bár sárgakrumpli van benne, de ennyire azért nem volt az... :)) No mindegy. De egy kis utómunka mindig segíthet. :)
trinity üzenete…
Micsoda kreativitás:OOO Sosem jutott volna eszembe...Pedig nagyon jó ötlet!!
Ráadásul nem is szeretem a rizst-csak rajtam kívül a családban mindenki-ezért készítem gyakran...
(Jó, az igazi krémes-rizottó az kivétel,meg a tejberizs, azt szeretem. )
De a krumpli a nyerő , ha sima rizzsel szemben választani kell:)))))
duende üzenete…
Én sokszor a sima párolt rizst is krumplidarabokkal csinálom... :))

Azért nekem is vannak rizses kedvenceim. De sima köretként nagyon-nagyon ritkán készítek.
Szerintem én amerikai gyökerű vagyok, mert mindent szeretek, ami onnan jött: krumpli, paprika, paradicsom, avokádo. A keleti konyhákért nem rajongok. Nagy ritkán megkívánom, de ha ázsiai koszton kéne élnem, bajban lennék...
Wise Lady üzenete…
Nem!? volt! kedved!! főzni!!!??? Neked????
Jesszusmária!
Azt hiszed elárulom, hogy én is szoktam így lenni? Dehogy árulom el.
Szuper kaják jönnek így létre. Ezért is jó a blogírás, mióta csinálom, megfigyelem főzés közben mit csinálok, mennyit teszek. Előtte néha eltűntek az enyészetben az ilyen összedobott finom ételek.
Szupert főztél így "kedvetlenül" is.
duende üzenete…
Hát néha ilyen is van, Whise Lady... :)))

Hú, ez nagyon igaz. Én is ezért kezdtem. Mert a család meg a baráti kör folyton kérte ki-tudja-mikor főzött ételeim receptjeit, amiket ráadásul hasonlóan exhas dobtam össze... Ha nem írnám nap mint nap a blogot, elfelejtődnének. Így is vannak olyan fotóim, amik régebben készültek, mondjuk pár hónapja, de már utólag fogalmam sincs, mit is tettem az ételbe... Ezért föl sem teszem őket, mert sem a fűszerek, sem az arányok nincsenek már meg utólag.
Pedig van egy isteni almás-citromos csülök képem is, de már arra sem emlékszem, mi minden volt benne.

És köszönöm! :)
Sofia üzenete…
A kaja sem rossz, de az egyik legkedvencebb filmemből idéztél:)
duende üzenete…
:))

Én is angyon szeretem Almodovart. Az egyik kedvenc rendezőm! :)