Paradicsomos, hagymás koszorúkenyér

.



Amikor a függőségeinktől valamennyire szabaddá válunk, akkor először nem az öröm érkezik meg, hanem a fájdalom. Mivel jobb helyzetbe kerültünk, azt gondoljuk, rögtön jobban is fogjuk érezni magunkat, ez azonban gyakran nincs így. Amikor jobb helyzetbe kerülünk, akkor sokáig akár rosszabbul is érezhetjük magunkat, mert a függőségeink a lelki egyensúlyunk részét képezték. Éppen azért nem olyan könnyű tőlük szabadulni, mert valamit megadtak nekünk, amivel kapcsolatban súlyos hiányérzetünk volt. A szabadság pedig furcsa hatást gyakorol ránk. Egyszerűen meglep bennünket, hiszen mást szoktunk meg. Meg is ijeszt, és kissé tanácstalanok is leszünk. Nem nagyon tudjuk, hogyan bánjunk vele. Ilyenkor megeshet, hogy újra valamilyen függőség után nézünk...

(Pál Feri)



Még múlt héten vettünk finom kecskesajtokat. És éppen elfogyott a kenyerem is. Úgy gondoltam, a semleges ízű kecskesajthoz egy paradicsomos, hagymás kenyér nagyon jól illene. Láttam nemrégiben Limaránál paradicsomos, KataKonyhájában pedig a hagymás cipócskákat. Kombináltam a kettőt.

És persze, sosincs időm, meg türelmem, meg néha erőm rendesen megdagasztani, úgyhogy maradtam a rusztikus kenyérnél... :)) Így is nagyon finomra és lyukacsosra sikerült.
Ráadásul készen volt dagasztással-sütéssel együtt másfél óra alatt. Nem tudom hogyan, de az élesztőm turbósította magát... Fél óra elteltével ki akart futni a tálból is, meg a világból is majdnem. :) Kicsit lapos lett a kenyerem, mert túl lágyra hagytam a tésztáját. Ha sűrűbbre csinálom, szép gömbölyűen feljött volna, de majd legközelebb.

Hozzávalók:

30 dkg sima fehér liszt,
15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt,
1 csapott teáskanál búzasikér,
2 dkg élesztő,
1 teáskanál kristálycukor,
1 teáskanál só,
1 evőkanál olívaolaj,
3 dl langyos víz (kb.),
10-15 darab olajban eltett aszalt paradicsom,
2 nagyobbacska vöröshagyma.

A vöröshagymát vastagabb félkarikákra vágtam, és egy teáskanálnyi olívaolajon sóval megsütöttem. Közepes lángon - meg is puhult és szép pirosas-barna lett. Hagytam hűlni és közben a vízben elkevertem az élesztőt a cukorral. A liszteket tálba tettem, összekevertem a sóval, az apró darabokra vágott aszalt paradicsommal és a hagymával. Olívaolajat adtam hozzá, majd az élesztős-cukros vízzel összeállítottam a tésztát. Kicsit dagasztottam - de nem vittem túlzásba. Alá és fölé liszteztem, egy tiszta nylonzacskóval légmentesen lefedtem és hagytam kelni.
Mikor duplájára kelt, deszkán átgyúrtam. Kör alakot formáztam, és ferdén jó mélyen bevagdostam. A bevágásokba friss paradicsomdarabokat és hagymát tettem díszítésként. Hagytam még negyed órát kelni, aztán sütőbe tettem 3/4-es lángra. Körülbelül 40-50 percig sütöttem.


Nincs nagyon erős hagymaíze, mivel tésztába kerülés előtt megdinszteltem, ahogy Katánál olvastam. Csak olyan telt, finom kerek ízt adott a kenyérnek. Legközelebb kipróbálom majd nyers hagymával is - valószínűsítem, hogy úgy erősebb, intenzívebb lesz a hagymás íz.
Mindenesetre, a diós kecskesajthoz isteni finom. Sőt, ajánlhatom sima tejfölös túrókrémhez is, vagy natúr krémsajthoz is.

Megjegyzések

Mian üzenete…
Csak nyelek nagyokat! :)
Arwen üzenete…
Szia!

Nagyon megtetszett a kenyered, szeretném megsütni, de kezdő vagyok még, lenne pár kérdésem.
Az élesztőnek jó a zacskós is, vagy frisset kell venni? Honnan szerzek búzasikért? És mit jelent az, hogy nem dagasztod sokat? Kicsit darabos marad a tészta?

Köszönöm előre is a válaszokat!
duende üzenete…
Én is, mikor nálad járok, Mian! :))
duende üzenete…
Szia Arwen!

Én frissel szoktam készíteni. Gyorsabb, biztosabb, mint a szárított. (Persze mindig van itthon az is, olyan esetekre, ha nem lenne kéznél friss.)

A bűzasikért fitotékákban, vagy bioboltokban tudod beszerezni. Olyan boltokban, ahol élelmiszert is tartanak: száraztésztákat, liszteket, gabonapelyheket, magvakat, stb.

A nem dagasztom sokat azt jelenti, hogy körülbelül 5 percig dagasztom. Álljon össze a tészta, és addig kell dagasztani, míg sima nem lesz. Darabos ne maradjon. Akkor jó, mikor elválik a kezedtől is, a tál falától is, akkor tutira összeállt.

Nagyon szívesen, Arwen! :)
komolyan mondom, elállt a lálekzetem. eddi is csodáltam a fotóidat, de a mainak egyszerüen csodásak!!!
duende üzenete…
Nagyon szépen köszönöm, Stampoasis! :)

Édik a macsekjaid! :))

Macskamánisá vagyok...
trinity üzenete…
Micsoda rusztikus! Megint ezek a csoda fotók.....Ahogy látom, a napoban Te is sok időt töltöttél a konyhában, nagyon szépségeseket produkáltál!!!!

A hagymát én is megdinsztelem, nekünk úgy izlett jobban....
The Chef Viki üzenete…
Mesés... Szadista kínzás :-))

A fotóid előtt pedig nap mint nap földig hajolok, annyira szépek!!!
Renata üzenete…
De jó! Egy hasonlót szoktam csinálni: paradicsomos-olajbogyós koszorú a neve, és már hetek óta tervezgetem...
duende üzenete…
Köszi Trin! Ráérek, itthon vagyok, tudod. :)

Azért majd kipróbálom a natúr hagymásat is, kíváncsi vagyok, milyen úgy a kenyér.
duende üzenete…
Nagyon szépen köszönöm, Viki! :)

És nagyon finom is, nem csak látványos. Puha, jóízű, könnyű kenyér lett. :)
duende üzenete…
Tényleg, Renáta? Ez nekem tegnap tök spontán jött, mint a kenyereim általában. Mindig úgy formázom, milyen kedvem van. :)
Limara üzenete…
Csodás a kenyered! Ide érzem az illatát! :)) A fotóidtól meg megint elakadt a lélegzetem! Ezeket megint, prsze mindet, kitenném a falra, oly szépek! :)))
Palócprovence üzenete…
Csodaszép és nagyon szeretem a paradicsomos - hagymás kombinációt! :)
Sofia üzenete…
Vennem kell egy dagasztógépet:)
Limara üzenete…
Nézz be hozzám kérlek! :))
duende üzenete…
Nagyon aranyos vagy, Limara, köszönöm szépen! :)
duende üzenete…
Köszi Palócprovance! :) Én is! :)
duende üzenete…
Sofia, asszem nekem is! Egyre jobban szeretem az itthon sült kenyeret. :)
Katy üzenete…
Aranyos Duende: Nagyon szépen köszönöm válaszodat, nem is vártam hogy enyire figyelmes leszel.Nagyon kedves voltál és mégegyszer mondom hogy a kiváncsiságom nem akart tapintatlan lenni. Most már tudom hogy miért vagy Duende :-)
Nekem is van egy konha bloggom de spanyolul habár van egy pár magyar koszt is amit tanultam édesanyamtol. De lehet hogy bele is kevertem mindenféle külföldi tudásomat. Ismerem Castanedát ép ezért tünt fel hogy a blogod magyar.
Nagyon szépen néz ki ez a kenyér de inkáb ne egyek.. (sokat kell dolgozni hogy öt perc alat felfalják) A magyar ételek isteni finomak de álandoan a konyhán kell ülni. Már nics anyi idegem hozá.
Persze hogy meglatogatlak és ha van valami egyszerü kaja meg is probálom!!! A fénykéid is fantasztikussak. Szia majd ide kacsintok néha
napmátka üzenete…
Ez egyszerűen csodaszép! És csodafinom. A kecskesajttal is tökéletes párosítás. Nemigen tudok elképzelni semmit, ami egy ilyen ételt felülmúlhat (egyébként is kelttészta-párti vagyok...)
S a fotók? Csak ismételni tudnám magam...gratulálok!
Beatbull üzenete…
Nagyon szépen néz ki ez a bevagdosós díszítés, nagyon tetszik! ;)
duende üzenete…
Kedves Katy!

Tényleg örültem Neked, egyáltalán nem voltál tapintatlan, sőt! :)

Tényleg? Na majd megbogarászom én is a tiédet! Bár spanyolul sajnos nem beszélek. Csak szeretnék. :) De mindenképpen megnézlek! :)

A receptjeim elég nagy része gyorsan elkészíthető. Mert én sem szeretek sok időt a konyhában tölteni - bár főzni nagyon szeretek. Időigényesebb darabokat akkor készítek csak, ha nagyon van kedvem és időm is pepecselni és kotyvasztani. Egyébként tervezem, hogy elkülönítem a gyors ételeket. Sokan keresnek ilyeneket. Majd amint lesz rá időm, megcsinálom.

És nagyon köszönöm! Szeretek fotózni is! :)

Kacsints csak, örömmel látlak bármikor! :)
duende üzenete…
Köszönöm szépen Napmátka!
Tényleg nagyon egyszerű, de felséges volt így együtt a kettő: a kenyér és a kecskesajt.
Tegnap este a párom jól bevacsizott belőle, utána meg sóhajtozott... hogy miért is kell neked ilyen istenit sütni?!
duende üzenete…
Köszönöm, Beatbull! :)
Valamit ki kellett találnom, hogy a hagyma és a paradicsom ne csússzon le a kenyérről... :)))
KataKonyha üzenete…
Végre ideértem, hogy meglessem a kenyeredet...mit tudok még írni róla, amit nem írtak le előttem? Fantasztikusan ügyes vagy, és a fényképek megint gyönyörűek:)) Csak azt sajnálom, hogy nem ehettem belőle:(