2010. október 3., vasárnap

Szilvalekváros, csokis muffin





A pénz a hatodik érzék. Muszáj, hogy legyen az embernek, különben nem tudja a másik ötöt sem igazán kihasználni.


(Sommerset Maugham)






Hát igen... megint és még mindig a szilvalekvár. Nézzétek el nekem. Utoljára 5 éve tudtam eltenni ebből a fantasztikus gyümölcsből lekvárt és már nagyon ki voltam éhezve rá...


Hozzávalók 12 darabhoz:
18 dkg liszt,
2 csapott evőkanál kakaópor,
1 késhegynyi őrölt fahéj,
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg,
1 csipet só,
1 teáskanál sütőpor,
15 dkg kristálycukor,
1 vaníliáscukor,
10 dkg vaj,
1 tojás,
4 cl rum,
6 cl tej,
10 dkg étcsokoládé,
sűrű házi szilvalekvár,
tortadara,
12 muffinpapír.

Az étcsokit késsel nagyobb darabokra összevágtam. A vajat felolvasztottam és a muffinpapírokat egy ecset segítségével kivajaztam. A maradék vaj a tésztába került.
A lisztet egy nagyobb tálba tettem az összes hozzávalóval egyetemben - a darabos csokit, a lekvárt és a tortadarát kivéve. Robotgéppel alaposan, habosra kikevertem. Ezután kevertem bele a darabos csokit.
Minden muffinpapírba tettem masszát, de csak a feléig. Ezután minden darabra tettem 1 nagy teáskanálnyi szilvalekvárt, aztán befedtem a maradék muffintésztával. A tetejét jó bőven megszórtam tortadarával. Háromnegyedes lángú, előmelegített sütőben 15 percig sütöttem.
Azt hiszem, a szilva fahéjjal történt égben köttetett házassága újabb taggal bővült: a csokoládé legalább annyira méltó párja. Éljen a többférjűség! :)




Ma igen jó délelőttöm volt. Nem csak a muffin sikerült igen finomra, de bolhapiacon is jártam és nagyon élveztem. Már legalább 3 hónapja nem voltam, úgyhogy a mainak minden percét kiélveztem. És nem csak nézelődtem, csodálatos kincsekkel tértem haza.
Mondom sorban, ahogy a képen van: 9 db gyönyörű üvegkehely. Alkalmas fagyiknak, tiramisuhoz, panna cottához, pudingokhoz és majonézes salátákhoz. A kilenc darab volt 1000 forint.
Három darab francia öntöttvas sütőedény, 2 egyszemélyes és egy ovális kétszemélyes. A három került 1500 ft-ba. Ezer éve vágytam ilyen öntöttvas edényekre. Az ovális kenyérsütéshez is jó lesz alapnak.
Egy teásdoboz (10 dkg-os) és egy sütis villa-kanál vagy mi. A kettő volt 200 Ft. Sajnos csak ezt az egy teásat leltem, pedig múltkor Marvin hozott nekem 6 féle fantasztikusan isteni teakeveréket, egyik finomabb mint a másik... Muszáj lesz még szereznem ilyen dobozokat, ha meg akarom őrizni az aromájukat.
Csodálatos sárgaréz edény és egy kiöntő. A kettő együtt volt 1200 Ft. Valami gyönyörűségesek élőben...
Egy nagy - kétszemélyes törökkávés pitli, vörös és sárgaréz - 300 HU forintért.
És egy faragott néger fej - valamelyik festményemhez majd felhasználom. 100 forint.
Összesen 4300 forintot költöttem és micsoda gyönyörűségeket vettem! Egyébként a grillserpenyőm, ami már több fotón szerepelt, szintén bolhás - komoly 200 forintot fizettem érte. És a szilvalekváros képeknél látható volt remek gyümölcsmosóért is komoly 200 pénzt adtam. Érdemes bolhára járni hiába na, mindig megállapítom! És még otthagytam egy gyönyörű, antik, legalább 200 éves széket. Bőr üléssel (dombormintáscsodaszépséges) és támlával, cizellás réz szegecsekkel... Milyen jó lett volna nekem az étkezőbe a számítógépasztalkámhoz... Barokk irodaszék. Van ilyen? Nálam lett volna.... Jövő héten megint megyek és ha megvan a szék, megveszem! :)

9 megjegyzés:

Thrini írta...

A lekvár nem süllyedt le a tészta aljára? Kipróbálom én is...

Duende, rendelésre nem dolgozol? A bolházásra gondolok...
Tök jó dolgokat vettél!!!!!
Nekem is nagyon fáj a fogam egy grill serpenyőre. Már jó ideje vennék, de mindig visszateszem a polcra, valahogy sajnálom rá a több ezer Ft-ot. De 200 Ft-ért, elsőre igent mondanék...:))
És az öntöttvasak.... Na azok is nagy kincsek..
Te egy aranyásó vagy! :))

duende írta...

Thrini, egyáltalán nem! Pont középen maradt. A tésztának nem szabad túl folyósnak lennie, ennyi a titka azt hiszem.


Köszi, Ember feketeöves vásárlónak szokott nevezni... :))

És látnád a réz tálkát és kiöntőt... gyönyörűek azok is... Hát igen. Boltban én sem engedhetnék meg magamnak ilyesmiket, de a bolhán könnyű hozzájutni. És még élvezetes is! :)

Ms. Poppy írta...

Micsoda szerzemények, és micsoda muffin! Életemben csupán kétszer voltam bolhapiacon. Nem találtam semmi jót... Azt hiszem, külön érzék kell ahhoz, hogy az ember egy kupac lom között rábökjön ilyen gyönyörű tárgyakra. Ruhavásárlásnál működik, de bolhán nem.:S Gyakorlás kérdése lenne csupán?:P

Ildinyó írta...

De jó dolgokat sikerült szerezned! :) Egy ilyen helyen én is jól el tudnék bóklászni!!!! :)
És elnézzük Neked a szilvalekváros dolgokat... :D Nem csak elnézzük, de meg is ennénk, mert nagyon guszta!!! :)
Jót mosolyogtam az idézeten! :)

Ami írta...

Milyen kis guszta muffinok :)

és az idézet :)...

Bianka írta...

Nagyon-nagyon guszta és csodás kis szerzemények

Csibe írta...

Szép muffinok! ...és milyen szépséges dolgokra bukkantál!

duende írta...

Ms. Poppy: Igen, szomszédasszony is mindig ezt mondja. Ő nem lát semmit én meg hazahozok kincseket. Uram szeriint feketeöves vásárló vagyok. :) De szerintem meg lehet tanulni, mert csak türelem kell hozzá és jó szem. :) Jó szemed van, ha a ruhánál működik. Akkor ennél is. :)


Ildinyó, köszi. Még ma is úgy örülök nkik, mint egy gyerek, mikor új játékot kap! :)
Szeretem S. Maughamot. :)
A muffin igen finom volt. :)


Ami: köszi szépen! :)


Bianka: köszönöm, örülök is nekik nagyon! :)

Csibe: köszi szépen. Igen, csodás kincsek ezek. :)

Névtelen írta...

Melyik bolhán találni ilyen kincseket?
anna