Indiai rablónyárs

.

Ha szabad kívánsz lenni,

Tudni, hogy te vagy Magad,
Mindezt látni;
A tudatosság szíve.

Tedd félre a tested.
A tudatosságban ülj.

Egyszerre boldog leszel,
Örökké nyugodt,
Örökké szabad.

Alaktalan és szabad,
Az érzékek határán túl,
Mindent látsz.

Hát légy boldog!

Rossz vagy jó,
Öröm és baj,
Mindez az elméd szülötte.
Nem a tiéd.

Mindenhol vagy,
Örökké szabad.

                                              (Bhagavad Gita, a tudatosság szíve)




Elméletileg tandori csirkére készültem. De keveselltem a csirkemellet amit vettem, így átkalibráltam az agyam a rablóhúsra. Aztán fejen talált az isteni szikra: a kettő egy is lehet. A szintézis jól sikerült, a fejem is még egyben.
De tandorinak nem nevezhetem, mert
1. nem tandorban sült (ugyanis a tandori csirke arról a különleges sütőalkalmatosságról kapta a nevét, amiben sül: ez egy mély, csőszerű kemenceszerűség),
2. sajnos nincs birtokomban sem az eredeti recept, sem tandori masala.
A neten kutattam receptek után és azt hiszem, a Mindmeggettén találtam a kiinduló leírást.
Tandori vagy nem tandori, mindenkinek nagyon ízlett.

Hozzávalók 4 főre:
2 csirkemell.
A páchoz:
1 natúr joghurt,
1 kicsi sűrített paradicsom,
1-2 piros chilipaprika,
1 evőkanál olaj,
1/4 citrom leve,
1 gerezd fokhagyma,
1/2 diónyi friss gyömbér,
1 mokkáskanál koriandermag,
1/2 mokkáskanál köménymag,
1/2 mokkáskanál kurkuma,
2 db zöld kardamommag,
2 teáskanál méz.
A nyársra még:
1 és 1/2 alma,
2 nagy fej vöröshagyma.

Én csontos csirkemellet veszek mindig, mert a csontokat el szoktam tenni a fagyasztóba. Majd valamikor jó lesz egy csont- vagy húslevesbe.
A csirkemelleket tehát kicsontoztam és nagyobbacska kockákra vágtam.
Egy akkora tálba öntöttem a joghurtot, amekkoráról sejtettem, hogy beleférnek majd a csirkemellkockák is, és belekevertem a fent felsorolt összes fűszert. A koriander-, kardamom-, köménymagot mozsárban összetörtem. A fokhagymát reszeltem, a chilit nagyon apróra vágtam. Az én keverékem messze nem lett olyan hupipiros, mint amilyen az indiai keverék - mint megtudtam, ételszínezéktől kapja az erős bíbor árnyalatát. De lehet beletenni egy kevés céklaport, és máris olyan lesz, mint az eredeti.
Ebbe a pácba kevertem bele a csirkemellkockákat, lefedtem és egy éjszakára hűtőbe tettem. Másnap készítettem el a nyársakat belőle. Az almát kockáztam, a hagymát nagyobb darabokra vágtam. A sort hagymával kezdtem, majd hús, aztán alma, hús, hagyma, hús, alma, stb. Hagymával fejeztem be, mert az jó szorosan megáll a nyárson, így biztosan nem csúszik le semmi róla. Igen, majd elfelejtettem. A húst csak a sütés előtt, a nyárson sóztam meg.
Serpenyőben kevés olajon, közepes lángon és fedő alatt minden oldalát körbesütöttem a nyársaknak. Lehet készíteni sütőben is ha több főre csináljuk, nem olyan macerás.
Szegfűszeges rizzsel, és körtelekvárral tálaltam.
A szegfűszeges rizs teljesen egyszerű, csak főzéskor teszek bele 3-4 szem szegfűszeget. Nagyon finom illatos lesz tőle a rizs.

Megjegyzések

napmátka üzenete…
Még csak most ebédeltünk, és én máris erre áhítozom...gyönyörű.
És nagyon szeretem az édes ízeket a hús vagy csípős fogás mellé.
napmátka üzenete…
Még valami: szeretem azt az összhangot, ami a blogodon az irodalom és a konyhaművészet között van. Nekem (is) így teljes a világ.
duende üzenete…
:-) Köszönöm. :-)

Igen, nagyon izgalmas kombinációk tudnak születni a gyümölcs és a hús találkozásából.

A másikat is köszönöm. Igen, hasonlítunk, ebben biztosan. :-)