2009. május 22., péntek

Tüzesforró szín, jeges finomság




„Bort ittam szeretőm emlékére, mielőtt a
szőlőt megteremtették volna, lerészegedtem.
Azt mondják: „bűnt ittál”.
Abból ittam, amit bűn lett volna nem inni.
Még mielőtt születtem,
Mámorban voltam tőle,
Így maradok mindörökké, még akkor is,
Ha csontjaim elporladnak.”

                                                                                                            (Ibn-al-Farid)





Ezt az egyszerű levest nagyon sokszor készítem, mert akár levesnek, akár desszertnek is fogyasztható - és isteni finom. Csak színében meleg, tüzes a finomság. Hőfokában legyen jéghideg, úgy az igazi.
Általában jó nagy adagot készítek, mert rájárunk... Ez a mennyiség tehát elég akár 8-10 embernek is. Lehet felezni. Bár. Nem érdemes... :)

Hozzávalók:
1 kg meggy,
1/2 kg cseresznye,
40 dkg eper vagy ribizli vagy málna (vagy mindegyik de összesen ennyi),
1 vaníliás pudingpor,
1/2 liter tej,
2 dl tejszín,

1 csapott mokkáskanál só,
kristálycukor ízlés szerint (én kb. 8-10 evőkanállal tettem bele),
vaníliás cukor vagy vaníliarúd vagy kivonat,
1 rudacska fahéj,
3-4 szem szegfűszeg,
kb. 1,5 liter víz.

A gyümölcsöket megmostam és kimagoztam. Az epreket feleztem. A meggy felét szitán átpaszírozva kinyertem a levét. A lábosba csak a cseresznyét és meggylevet tettem a fűszerekkel: a fahéjjal, szegfűszeggel, cukrokkal, sóval. Körülbelül egy-másfél liter vízzel öntöttem fel. Míg felforrt, addig kikevertem a tejjel csomómentesre a pudingport egy csészében. Mikor felforrt a leves hozzáöntöttem, plusz öntöttem a leveshez még tejet is, tejszínt is. Állandóan kevertem, míg újra felforrt. Fél percig hagytam együtt forrni, aztán egyből hidegvíz-fürdőbe tettem a levest a mosogatóba. Muszáj hamar kihűlnie, különben tovább főnek benne a gyümölcsök, és azt nem szerettem volna. Mikor már csak langyos volt, beletettem a kimagozott meggy maradékát, az eperdarabokat, málnaszemeket, ribizligyöngyöket. Hagytam még egy kicsit hűlni, aztán hűtőbe tettem. Körülbelül 5-6 óra hűlés után az igazi.
Néha vörösbort is teszek bele, szárazat, de tüzeset. Finoman fanyarrá teszi a levest, ajánlom kipróbálásra.
A tejjel, vízzel lehet állítani a sűrűségén a végén.
Van egy másik variációm is a gyümölcslevesre, ami abszolút hidegen is készül. Azért fantasztikus, mert egyrészt villámgyorsan megvan, és mert frissen, nyersen maradnak benne a gyümölcsök.



Újra itt van a nyár!

*

16 megjegyzés:

Renata Kalman írta...

Utolsó mondat: ne zipp-be tedd. Bontsd ki, please! :))

duende írta...

Jaj, először nem értettem... :))

Hát nincs mit kibontanom... csak örülök a nyárnak, a melegnek, a sok napfénynek. És megint itt táncol bennem a szerelem. :))))

Csak ennyi. :)

duende írta...

Na jó...

Tegnap segítséget kértem. Nem embertől.
Az Égtől.

Hosszú ideje nagyon rossz állapotban voltam. Lelkileg, érzelmileg.

És ma valami történt. Egy villanás, egy pillanat volt...
Megint szerelmes lettem. :) Ez volt a válasz.
Nem konkrétan - vagyis úgyis. Hanem én lettem a szerelem megint. Kinyílt a szívem, amit régóta zárva tartottam.
Újra szeretek. Minden régi és leendő szeretőmet - az összeset. Nem egyet, sokat.:))


Újra élek. Újra ITT vagyok. Csak ennyi. :)

Jó érzés.:)

Renata Kalman írta...

Duende!
Ilyenkor kicsit olyan, mintha mázsás súly hullana le, amikor nyitunk...nekem legalábbis. Amikor el/lezárom magam, az véd, megvéd, de nyom.
Ha nyitok, akkor áramlik minden, de védtelenné is válok. Ára van, mint mindennek...
Örülök Neked!!!


(tudod én a kis mondatokra vagyok kihegyezve...)

erős ildikó írta...

Csodaszép ez a leves (megint...:-)
Nemsokára érik a cseresznye itt nálunk, akkor biztosan elkészítem!
És ezt a dalt is szívesen hallgatom...

De nagy a szíved, Duende!

duende írta...

Valahogy így, Renáta. :)

Tudom. Meg hasonlítunk is...

duende írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
duende írta...

Néha, néha óriási, Napmátka. Akkora, hogy az egész világ belefér!

Néha, néha meg tűhegynyi, úgy összeszorul...

a leves fini, tényleg! Isteni, csak ajánlani tudom.:)


A zene ma egy boltban szólt. Rég hallottam... Belefészkelte magát a fülembe... Én is nagyon szeretem.

trinity írta...

A leves természetesen csodás...

Nagyon örülök, hogy ma elért hozzád az a bizonyos villanás!!!!!

S még valami: olyan jól megfogalmaztad, amit néha érzek....
így is-meg úgy is, a jót is, a rosszat is....
De ez hosszú,itt most nem fejtem ki:))))
Köszi!!!

duende írta...

:)

Limara írta...

A leves csodás! Kívánom, hogy ez a villanás nagyon-nagyon sokáig tartson!

ManóAnyó írta...

Örülök a kinyílt szívnek :)
Itt érzem a vidámságot!
És gyümölcslevesből nekem 8-10 adag sem elég :)

Palócprovence írta...

Jó, hogy újra visszataláltál önmagadhoz! A kép is gyönyörű! :)

duende írta...

Én is, Limara. :)

duende írta...

Sokszor nálunk sem, ManóAnyó! :) Isteni, imádjuk.

duende írta...

Igen, én is örülök neki, Palócprovance! És köszönöm! :)