2009. január 20., kedd

Bögrés leves brokkolival


Szeretek szépen tálalni. Akkor is, ha csak magam vagyok. Ha már elkészítettem egy finom ételt, meg is
szeretem adni a módját az elfogyasztásának. Sok ember, sok család külön-külön eszik - tálcán -, ami még rosszabb, a TV előtt. Pedig az étellel nem csak a tápanyagokat fogyasztjuk el, hanem láthatatlan energiákat is veszünk magunkhoz. Ezért nem mindegy, milyen körülmények között étkezünk. A külső mindig híven tükrözi a belsőt és fordítva is igaz. Ezért fontos az, hogy mindennek adjuk meg a módját.
Más energiát teremtünk vele önmagunkban is, és a környezetünkben is. Ez egy gesztus. Megtiszteljük vele nem csak a saját, de mások munkáját is. Mert hogy az a bizonyos étel az asztalunkra kerülhessen, azért rajtunk kívül még sokan megdolgoztak. A nyugodt, szépen megterített asztalnál elfogyasztott közös étkezés energiateret hoz létre, amely messze túlér otthonunk falán. Köszönet ez, csak szavak nélkül. A Földnek a befogadhatatlan hatalmas gazdagságért amivel nap mint nap táplál minket, állat és növénytestvéreinknek, hogy táplálnak minket és embertársainknak is munkájukért.



Mikor elkészült a leves, a boltok polcain található "nagyon finom bögrés levesek" ugrottak be róla... Mert 10 perc alatt elkészült, mégsem instant porleves, de nem ám!
Gyönyörű brokkolit kaptam, ráadásul nagyon olcsón, a sorsa így meg is pecsételődött: a kosaramban kötött ki.

Hozzávalók 4 főre:
1/2 kg brokkoli,
3-4 közepes burgonya,
10 dkg parasztsonka,
1 gerezd fokhayma,
1 húsleveskocka vagy ételízesítő,
2 evőkanál olaj,
1 kicsi konzerves sűrített paradicsom,
1 evőkanál liszt,
levesbetét tészta,
szerecsendió,
1/2 csokor petrezselyemzöld.

A brokkolit megtisztítottam és kicsike rózsákra bontottam. A burgonyát apró kockákra vágtam és feltettem enyhén sós vízben főni a szintén apróra darabolt parasztsonkával és a fokhagymagerezddel együtt. Mikor majdnem megfőtt, hozzátettem a brokkolirózsákat, a paradicsompürét és a levestésztát is. Szerecsendiót reszeltem bele és apróra vágott petrezselyemzöldet is szórtam hozzá. Közben készítettem a lisztből és az olajból egy vékony rántást. Addigra az összes hozzávaló megpuhult, tehát be is rántottam. Forrás után még 1 percig hagytam rotyogni, és készen is volt. Az egész 10 percig tartott!
Vegetáriusok is elkészíthetik, persze sonka nélkül. Úgy is nagyon ízletes és laktató leves.

10 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Én nagyon szeretem a leveseket, főként télen. A hűtőben már egy kisebb húsos csülök is lapul arra várva, hogy egy zöldséges bableves ízét koronázza majd. Ez az a leves, amit minden évszakban meg tudok enni, és nem a hús vagy a füstölt íz miatt. A babot is nagyon szeretem.
A brokkoli is nagy kedvenc, ezért is akadt meg a szemem finom leveseden, l is mentettem a receptet.
A terítésről és a közös étkezésről én is így gondolkodom. Sokszor eszünk kettesben, s ha igyekeznem is kell aznap valamiért, akkor sem mindegy, hogyan ülünk le enni. Ha pedig van idő, miért ne adnánk meg a módját? Hiszen ezek is a hétköznapjaink apró ajándék-pillanatai, olyasmi, aminek emléke tudattalanul is beépül a fejünkbe. Ezt a legjobban a gyerekeken lehet megfigyelni, akiknek az válik "természetessé", amit otthon megtapasztaltak (akár a közös étkezésekben s a terítésben is)...

duende írta...

Így igaz. Nálünk mindig közös vacsora volt, én így nőttem fel.
Azóta persze kicsit lazultunk mi is, és sokszor tényleg nincs idő pl. ebédelni, de a vacsoraidő mindig eltölthető együtt is.

Ne is mondd a füstöltes bablevest, szerintem nem lehet akkora fazékkal főzni, ami ne fogyna el. egyszerűen abbahagyhatatlan. És még mára van egy bablevesreceptem!

Elmaradtam az utóbbi dőben.
De a bablevest már csak holnap teszem fel, azt hiszem.

erős ildikó írta...

Még az is jön? Ennyit meg sem bírtok enni!
(De azért várjuk a receptet, természetesen!)

duende írta...

:-))

Tudod, itthon dolgozom, a férjuram meg csak 3 naponta dolgozik, úgyhogy szinte minden nap kell főznöm. Így könnyű, mi? :-))

Névtelen írta...

Én meg mit veszekszem a gyerekekkel! Tényleg képesek becipelni a kaját tálcán a tv elé, ha nem vagyunk itthon/résen. Ötletem sincs, hogyan lehetne leszoktatni őket erről :(

Palócprovence írta...

A közös étkezés és a tálalás fontosságával maximálisan egyetértek.
A levesedet pedig ki fogom próbálni!

duende írta...

Hát, ZinczyKa, nem tudom.
El kell távolítani a TV-t? Akváriummá alakítás?
Több ötletem nincs... :-))

duende írta...

Ahoz képest, milyen egyszerű, nagyon ízletes. Egy kis receptes füzetben találtam, persze módosítottam rajta... :-)

Névtelen írta...

Tegnap a tesómnál, ahol ment a TV, rádöbbentem, hogy több hónapja nem nézek semmit. Sajnos, odáig fajultam, hogy önkényesen bedugtam egy DVD-t nála is. Egyszerűen nem bírtam még háttérzajnak sem a fogalmomsincs milyen műsort, ahol ismeretlen emberek mintha főztek volna. De igazából játszották az agyukat.
Én legszívesebben kidobnám, de a filmeket is azon lehet nézni :(

duende írta...

Nálunk is csak arra van tartva...
Meg néha belenézek a paprika tv-be :-))))