Nyavalyaűző saláta



Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bûnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.
(Hermann Hesse)





Még mindig nem bírtam kilábalni az influenziából, csúnyán köhögök...
Hiszek abban, hogy az étel orvosság is, így ma egy nyavalyaűző étket készítettem és ettem. Emellett az év végi eszem-iszom is sok volt. Salátára vágytam.
Reszeltem le sárgarépát, csicsókát, zellert, friss gyömbért. Karikákra vágtam sok lilahagymát, és hogy valami lazább-könnyebb is legyen az ételben - egy kis kínai kelt és némi almát csíkoztam bele.
A piritós sem egyszerűen pirítós ám. Jó alaposan bedörzsöltem fokhagymával. (Annyira hogy még öt vámpírt is visszatartottak volna. Nesze neked Dracula gróf... )
Az öntetbe került egy kávéskanál repceméz, egy kávéskanál tökmagolaj, egy mokkáskanál mustár, jó sok extraszűz olívaolaj, rengeteg frissen őrölt bors, némi és némi citromlé. Nagyon szép krémesre ki tudtam keverni a mustár miatt.

Jelentem, a lehelletem nem a legfrissebb, viszont határozottan szakad föl a köhögés! :-)

Megjegyzések

napmátka üzenete…
Nekem határozottan tetszik. Mihelyst kilábolunk az ünnepi étkekből, elkészítem, biztos, hogy jól fog esni.
duende üzenete…
Nekem jólesett. Jó hagymás volt, meg fokhagymás...:-))
Renata üzenete…
Jobbulást...
esetleg mellkas-kence? tormás vagy mustármagos zsíros cucc?
plusz Oscillococinum homeos bogyó.
duende üzenete…
Köszönöm, Renáta!
Már tényleg kevésbé köhögök!