Zen a konyhában: húsos ravioli



A hedonisták gyorslifttel mennek Istenhez.


(Sofia L. Devi)





Előre bocsátom, sajnos még soha nem ettem valódi olasz raviolit. De egy eredeti olasz szakácskönyvből van a recept, és csörgedezik bennem némi olasz vér, cirka 1/8-as arányban. Ez számít vajon a hitelességhez?!
Ez az étel igazi zen gyakorlat. Nekem ne mondja senki, hogy a való élet nem egyeztethető ösze a meditációval. Ezt a tésztát csak gyakorló buddháknak ajánlom, mert megkívánja a valódi jelenlétet és rettentő türelem kell hozzá. (De persze tudjuk, mindenki potensen buddha...)
Az is készítheti, aki éppen agycsillapításra vágyik. A "szedjen hangyát" konyhai válozata. :-)
Tehát, utolsó figyelmeztetés: csak akkor álljunk neki, ha van időnk, kedvünk pepecselni!

Hozzávalók:
A tésztához:
40 dkg liszt,
3 tojás,
só,
annyi víz, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk.
Töltelék:
40 dkg kétszer darált hús,
tejszínes krémsajt,
2 evőkanál olívaolaj,
só, őrölt bors,
1 kisebb fej vöröshagyma.
A szószhoz:
6-8 gerezd fokhagyma,
3 evőkanál olívaolaj,
2 hámozott paradicsomkonzerv,
só,
némi cukor,
bazsalikom,
zsálya.

Az apróra kockázott vöröshagymát az olívaolajon megfuttattam, majd hozzáadtam a darált húst is. Sóztam, borsoztam, puhára pároltam. Mikor kihűlt, kevertem hozzá annyi krémsajtot, hogy összeálljon a darálthús - nem kell bele sok.
A lisztet elkevertema sóval, hozzáütöttem a tojásokat és annyi vízzel tésztává dolgoztam, hogy se túl kemény, se túl puha ne legyen. Több bucira osztottam, és mindegyikkel a következőképpen jártam el:
Jól kinyújtottam, aztán pizzavágóval 6-szor 6 cm-es kockákra vágtam. Mindegyik közepébe egy kis kanálnyi töltelék került. A tésztát háromszög alakban hajtottam össze, és lisztezett villával jól összenyomkodtam.
Forrásban lévő sós vízben főztem ki.
A mártás:
A fokhagymát vékony szeletekre vágtam és kevés sóval megfuttattam az olívaolajon, majd hozzáadtam az apróra kockázott konzervparadicsomokat. Sóztam, nagyon pici cukrot adtam hozzá, zsályával és bazsalikommal fűszereztem. Jól beforraltam.
Reszelt parmezzánnal tálaltam. Igaz, nekem csak olyan szárított-szerű volt itthon, de errefelé nem nagyon kapni igazi parmezánt, sajnos.

Megjegyzések

Palócprovence üzenete…
Nem vagyok nagy barátja a húsos ravioliknak, de ezt lehet, hogy kipróbálom.:)
duende üzenete…
Szia!

Én is jobban kedvelem az eredetit, majd azt is megcsinálom!
De fini volt, csak nagyon macerás... Legközelebb már kevesebb bátorsággal álok neki, kétszer is meggondolom... :-))
napmátka üzenete…
Hát ez, há ez...! Itt elő sem jön a zöldborsó dilemma (jól néz ki, de nem szeretem), mert a tésztákat egyszerűen imádom és hússal is, persze! Én biztos, hogy el fogok vele pepecselni valamikor, már most éhes vagyok a kép láttán!
Mamma üzenete…
Duende, ez a ravioli teljesen rendben:)) És most én is megkívántam megint!:))
Gondolom, nem akarsz beruházni egy tésztagépre, pedig azzal a nyújtás lényegesen egyszerűbb:)) Én kézzel nem is bírom, gratula a kitartásodhoz!!

Csodálom a receptjeidet és a képeket. Ha nem titok, megírod az emailedet? Nem találom az oldalon. Levélben is jó. Köszönöm.)
duende üzenete…
Köszi, Napmátka! :-)

Szép, igaz? Imádom a piros színt... :-))
duende üzenete…
Szia Mamma!

Köszönöm, megnyugtattál! :-)

A címem:
kriszti999@citromail.hu,
vagy kriszti999@gmail.com.
Inkábba citromosat használom. (Csak néha nem érkeznek meg levelek... )
ZinczyKa üzenete…
Nohát, a mai nap a vörös jegyében telik? Ikerpárhoz méltó összehangoltság :)
KataKonyha üzenete…
Nahát, te még ezt is tudsz? nagyon ügyes vagy:)