2009. január 18., vasárnap

Avocado for ever...



Vannak emberek, akikből árad a vonzerő.

De mi is ez valójában?
Mit érzünk egy olyan valaki kapcsán,
aki pusztán a jelenlétével mágnesként hat?!
Azt hiszem, ezt hívják hitelességnek.
Igazságnak. Az ilyen ember igaz, vagyis
teljesen önmaga.
A titok pedig szerintem az, hogy egységben
vannak a gondolatai a szavaival, a szavai
pedig a tetteivel.
Tehát igaz, úgy ahogyan van.
Ítélhetjük ezt pozitívnak vagy negatívnak,
akkor is az, ami: hiteleség és teljesség,
vagyis: erő.



(duende)





Jó mexikói lennék. Az avocadot minden nap meg bírnám enni, egyszerűen függő vagyok, nincs mit tenni. Sokszor készítem quacamolénak, de a legtöbbször csak egyszerűen kettévágom, kiveszem a magját, és úgy ahogy van a héjában felkockázom, aztán egy nagy kanállal kikaparom a darabolt gyümölcshúst egy tálba. Sózom, olívaolajjal és citromlével megöntözöm, és már falom is. :-) Csak úgy magában vagy pirítósra kenve, vagy salátába keverve.
Isteni gyümölcs! A fogyókúrámhoz pl. nélkülözhetetlen.

A Jóisten fantasztikus dolgokat teremtett, hiába... :)



3 megjegyzés:

Kata írta...

Osztozom a véleményeddel avokádó ügyben (is):)))

Nézz be hozzám légyszíves, van ott egy kérdés a számodra...remélem, szívesen válaszolsz.

erős ildikó írta...

Én is szeretem, bár errefelé ritkán kapok olyan (érett) darabot, amivel igazán elégedett lennék...

duende írta...

Hát nálunk is csak félkeményet kapni. Elől szoktam hagyni, lehetőleg naposabb helyen, és akkor pár nap alatt fincsire bepuhul!