2009. január 14., szerda

Tejszínes kelbimbó natúr halfilével



Ram Tzu tudja:


A félelem soha nem hagy el.
Olyan szervesen része lényednek,
Mint a lélekzeted.

Érintsd meg!
Simogasd!
Ismerd ki jól!
Amíg "te" leszel,
Ő veled marad.

Visítasz,
Üvöltesz,
Dühöngesz,
Végezni akarsz vele,
Minden erőddel eltaszítod.

De hallgass ide!
Ő erősebben kerül ki
Minden neki szánt csapásból,
Hatalmasabb lesz,
Amikor adsz valamit, aminek nekifeszülhet.

Magára hagyva elszárad és meghal.

Ám te tudod, hogy nem hagyhatod békén.
A félelemmel mindig harcolnod kell,
Természeted az állandó küzdelem.

Mégis, időnként ott a Kegyelem...
Te eltűnsz benne,
S az ütközetnek vége.

A harcosnak befellegzett.

(Ram Tzu)



Már pár napja pihengetett a hűtőmben egy kisebb zacsi kelbimbó. Muszály volt felhasználnom. Nagyon szeretem, irtó jóízű zöldségféle. Halat is régen készítettem. Elmentem hát halászni (a vásárcsarnokba), fogtam két szép pangrasius-filét. A kelbimbó most extra köretként lépett színre. A halat csak natúran kisütöttem.
A kelbimbót megfőztem sós vízben. Míg főtt, egy másik lábosban szalonnát, vöröshagymát, fokhagymát dinszteltem. Erre szedtem rá a már puha kelbimbót, aztán felöntöttem tejszínnel. ztam, borsoztam, egész köménymagokat tettem bele, és kevés sörrel fanyarítottam kicsit. Egy csipetnyi ételízesítő is került bele, ha jól rémlik. A végén még megszórtam jó sok friss, vágott petrezselyemlevéllel.
Hogy ne csak a kelbimbó legyen a hal mellé, kevés borzacskát is sütöttem köretként.
Vegáknak is ajánlom, hagyják ki a szalonnát és akkor nagyon finom pl. párolt rizzsel.

8 megjegyzés:

Névtelen írta...

A halál lenne a Kegyelem? Ennyire ínséges lenne az élet? Tiltakozom! Nem tudom milyen alapon, de tiltakozom.

duende írta...

Halj meg, mielőtt meghalnál, tanácsolják a bölcsek.
A versben ez a fajta halál szerepel.
Megalni a tényleges fizikai halál előtt azt jelenti: meghalnak benned a magadról kialakított azonosulásaid, címkéid.
Vagyis a ragaszkodás hal meg benned. Elengeded őket. És mikor ez megtörténik, onnantól nincs énképed, tehát nincs benned félelem. A félelem az énképhez kapcsolódik, és a múlthoz.
Ehez kell a kegyelem. Mert ha rajtunk múlna, soha nem engednénk el a káprázatot. A halál és a kegyelem segít ebben.
Jutalom is van.
Onnantól szabad vagy. :-)

Névtelen írta...

A halálösztön tippjei.

duende írta...

A harc, félelem pont abból fakad, hogy mindenáron meg akarsz maradni.
Ez halálösztön lenne?

Névtelen írta...

Én szuicid hajlamú vagyok, ugye? Akkor ehhez csak azt tudom hozzátenni, minél előbb jön, annál jobb. Pláne a tejszín hallatán :(
La Desaparecida

duende írta...

La Desaparecida!
Megkóstoltam a kelbimbót mielőtt ráöntöttem a tejszínt, és úgy is nagyon finom!
Csak azért lett tejszínes, mert a halhoz jobban illett így. De nélküle is isteni, főleg bacon-szalonnával!

Névtelen írta...

Hmm. Reggel kell olvassalak, mert este nagyon éhes leszek tőled :)
A kajáidtól meg feltámad bennem az életkedv :)

duende írta...

Akkor a foglalkozás elérte célját! :-)