Az imám elájult - Imam bayildi

Nem gázlom, mint gém, az időt,
partján se heverek hanyatt.
Testem előtt, testem mögött
nyílik s zárul a pillanat.
Különös látomás színe
hálóvá köt minden alakot,
szélben a fák levele se
olyan kecses, mint én vagyok.
Némaság malma a fejem,
garatja üresen sose szól.
Bensőm, akár a meztelen,
üdvözült dervis, csupa mosoly.
Világ gyökere csontjaimon
indaként fut, úgy érzem én,
óriás mennyet szelve úszom
s befog a fény, befog a fény.
 
(Ahmet Hamdi Tanpinar, török költő)

Kedden piacoztam végre. Sok dolgot nem vettem, de gyönyörű kerti padlizsánok kínáltatták magukat nagyon olcsón. Két kilónyival tértem haza. Ajvárt szeretnék készíteni egy részéből, a másik feléből pedig töltött padlizsán készült. Az imam bayildi, vagy az ájult imám egy nagyon híres török étel. Méltán híres, mert nagyon-nagyon finom. Hogy miért ájult el az imám? A válaszra a Terebessen találtam rá:

Imam bayildi (az imám elájult) A vegetáriánusok álma is lehetne ez a töltött padlizsánféle, amelynek szó szerinti jelentése: az imám elájult. A legenda szerint történt egyszer, hogy egy hosszabb vallási ünnep után egy derék muszlim annyira megszédült a friss, gőzölgő padlizsán illatától, amellyel kínálták, hogy eszméletét vesztve rogyott össze. Hozzávalók: 1 kg hagyma, 6 db kisméretű padlizsán, 2 db tölteni való paprika, 0,5 kg paradicsom, 2 fej fokhagyma, petrezselyem, 1 mokkáskanálnyi só, 1 mokkáskanálnyi kristálycukor, fél pohár olívaolaj, étolaj (a sütéshez) Elkészítési módja: Megtisztítjuk a hagymákat és karikára vágjuk. Az egyik paprikát és a paradicsom felét apróra daraboljuk. A hagymát megpirítjuk az olívaolajban és hozzáadjuk a paprikát és az elaprított fokhagymát. 5 percig pirítjuk. Hozzáadjuk a paradicsomot, majd ismét 5 percig pirítjuk. Megsózzuk, megcukrozzuk, felöntjük kb. egy pohár vízzel, felforraljuk és 5 percig főzzük. Leszűrjük és a levét félre tesszük. A padlizsánt - két végét kihagyva - meghámozzuk. A két végét azért nem hámozzuk meg, hogy ne essen szét. A padlizsánt egyik oldalán felhasítjuk, és sós vízben egy óráig állni hagyjuk. Miután kivettük, kinyomjuk belőle a vizet. Forró olajban mindkét oldalát megsütjük. Lecsepegtetjük róla az olajat és vágott részével felfelé tepsibe helyezzük. Kanál végével kinyitjuk a hasítékot és beletöltjük a tölteléket. Hosszában vágott paprikával és paradicsom-szeletekkel lefedjük a padlizsánt. A félretett lével meglocsoljuk és 2-3 percig forró sütőben átsütjük. Megszórjuk petrezselyemmel és hidegen kínáljuk.

(Recept innen.)

Én kétféle verziót készítettem. Mivel az ájult imám jól behűtve, hidegen az igazi olívaolajjal, citromlével, esetleg kevés natúr joghurttal meglocsolva - ezt vacsorára szántam. Egyébként remek svédasztalos fogás, remek vendégváró étel.

Délben az ember meleg ételre vágyik. Ezért csináltam egy darálthúsos verziót is, amit rizzsel, salátával ettünk, joghurttal meglocsolva. Csak annyit tudok mondani, a vega variáns a növényevők álma tényleg, a húsos pedig a húsevők kedvence lehet. Egy biztos: először, de nem utoljára készítettem. A török konyhaművészet az egyik nagy kedvencem, és most sem csalódtam a török nép finom ételeiben.

A húsos verzió úgy készült, hogy megcsináltam duplán a vega változathoz leírtakat, majd mikor leöntöttem a levét, a fennmaradt hagymás-paradicsomos ragut ketté vettem és az egyik feltéthez hozzákevertem egy adag darált húst. Kissé utánfűszereztem: sóztam, borsoztam és így töltöttem a padlizsánokra. Amiket grillserpenyőben természetesen a receptben leírtak szerint elősütöttem.

Amit nem ír a recept. Én mindkét verzióba tettem őrölt fahéjat. Isteni bele.
Valamint a padlizsánt nem tudtam szétnyitni - nekem tört össze-vissza, ezért én csak meghámoztam és egész egyszerűen ketté vágtam őket hosszában. A ducibb darabokat még feleztem, úgy hogy megálljanak a tepsin és tölthetőek legyenek.
Mikor minden darabot megtöltöttem, a finom félretett paradicsomos lét rá és alá öntöttem. Jó 3/4 órát sütöttem 3/4-es lángon. A szaft összesűrűsödött a padlizsánok alatt és valami mesés íze lett. (Ha a képekre kattintasz, azok nagyban is megjelennek.)

Imam Baildi live in Athens - Flybeeyond Festival 2008
Uploaded by FlyBEEyond. - Watch more music videos, in HD!

Mi is az a VERJUS ?

.



Elbúcsúztattuk a nyár utolsó szép napjait - ismét a Balaton-felvidéken. A fecskék már az őszt jelezték - gyülekeztek a hosszú repüléshez.
Ez a táj mesés, emberemlékezet-előtti, különleges. A magyar Toscana, vagy tán még szebb is. Nekem sokkal szebb. (Csak Toscanánának jobb a reklámja, nagy szomorúságomra.)
A tanúhegyek, a kőtengerek, a Balaton nyugodt, méltóságteljes jadezöld víztükre... egész egyszerűen lélegzet-elállító. A világ egyik legősibb tája, ahol minden szikla, minden fa, minden hegy, az ég, a víz valami ősi mesét mesél. Csak el kell csendesedni és meg lehet hallani.
Varázslatos vidék. Fügefák és mandulafák, vadkakukkfű és gyönyörű szőlőskertek, szép régi kúriák és parasztporták, régesrégi templomromok. Fehér vitorlások a kristálytista tavon.
Kis földutak tekeregnek az ismeretlen végtelenbe, amiken ha elindulunk, mindig valamilyen kaland és csoda vár ránk. Ragadozómadarak sikolya a hegyek ormán. Napsütötte és szélfútta arcú emberek, akik úgy tudnak regélni a szőlőről, az istenadta borról, a kertekről, a vízről, az állatokról és emberekről hogy reggelig hallgatnád egy-két-há-né-öt-hat-hét-nyóc-kilenc pohárka finom folyékony mámor mellett... Legyen az sárgászöld olaszrizling vagy halványarany szürkebarát vagy rubinszín-naplemente vöröstüzes...
Számomra ez a világ minden alkalommal a lenyűgöző szépség maga.




Tavaly is, idén is a Szent-György hegyről hoztunk haza e mesés táj folyékony ízéből. A Killer Pincészetre a káptalantóti Liliomkertben találtunk rá. (Persze most is piacoztunk, majd azt is megmutatom, miket vettünk.)




A finom boraik mellett hoztunk haza verjus-t is. Bevallom, most hallottam róla életemben először. Nagyon-nagyon finom! Hoztunk belőle natúrat is, és szörpöt is.




No de mi is az a verjus?
Szerencsére kaptunk róla egy pontos leírást.

"Az éretlen szőlőtermés hasznosításának a története egészen az ókorig nyúlik vissza. Mezopotámia civilizációi, majd a Római Birodalom egyes népei is felhasználták a szőlő alacsony cukortartalommal, magas sav-tartalommal szüretelt termését. Az éretlen bogyók préslevének az alkalmazása a Közel-Keleten, illetve a mediterrán térségben hagyományosan elterejdt volt, használatának gyakorlata innen jutott el az európai országokba. Régi orvosi és szakácskönyvekben gyakran előfordulnak e termékre vonatkozó receptek - de csak a 19. század elejéig.
Mire való az éretlen szőlő leve, s miért merült feledésbe a használata? Mi az oka annak, hogy újabban egyre többet hallunk róla?
Az éretlen termésből kipréselt, szűrt szőlőlé francia elnevezése a verjus (kiejtése: verzsü), mely a "vert" (zöld) és a "jus" (lé) szavak összetételéből származik. Jobb híján a magyar szaknyelvben is ezzel a névvel illetik. Angolul verjuce, németül és spanyolul Agraz, olaszul pedig agresto néven emlegetik. Kedvező hatásait már az antik időkben felismerték. A görög gyógyászatban fekélyek kezelésére, továbbá fájdalom csillapító, fertőtlenítő és emésztést segítő szerként használták. A verjus-t és az éretlen olajbogyóból sajtolt olívaolajat afrodiziákum, vagyis szerelmi vágykeltő készítéséhez is alkalmazták. Az olívaolaj egyébként a verjus hagyományos tartósító anyaga; a tárolóedény felszínére öntött olajréteg megakadályozza a szőlőlé levegővel való érintkezését.
A verjus a középkori konyhaművészet elengedhetetlen kelléke volt; az egyik legelterjedtebb savanyító szernek számított. Nagyra becsülték étvágygerjesztő, gyomorerősítő hatását, ezért a betegek ételeihez is felhasználták. Elkészítésének módját a korabeli szakácskönyvek ugyanolyan hangsúllyal tárgyalták, mint a kovászét vagy az ecetét, de említést tettek az ecet és a verjus eggyüttes használatáról is.
Mustárokat is higítottak vele; így a híres dijoni mustárban is szerepelt. Jean Louis Flandrin francia történész tanulmánya szerint a verjus a 14. században a receptek 42 százalékában szerepelt. Felhasználásának aránya azonban fokozatosan csökkent, s a 17. században már csak a receptek 13 százalékában fordult elő. A verjus-használat a 18. századtól nagymértékben visszaszorult, ennek fő oka a citrom térnyerése volt. A feledés homályába merülő terméket sokáig csupán a francia és olasz konyha különlegességei közt tartották számon.
A verjus napjainkban reneszánszát éli. Újrafelfedezése többek között annak is köszönhető, hogy Franciaország egyes borászataiban viszonylag nagy mennyiségben kezdték meg az előállítását.
A csúcsgasztronómiában elért látványos sikerei nyomán használata mind szélesebb körben terjed. Nemcsak a francia konyhában fiogyelhető meg fokozódó népszerűsége, megnőtt iránta az érdeklődés Európa más országaiban is, az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. A terméket a frissen préselt gyümölcs sajátos aromaanyag- és savösszetétele tette ismét kedveltté. A gasztronómiában egyedi fűszerként, salátaöntetként, továbbá mártásokhoz, édes-savanyú pácokhoz, levesekhez is használják.
A szakemberek olyan esetekben javasolják a verjus-t, ha a citrom, vagy az ecet nem harmonizál az étel többi komponensével. A verjus savai a citromhoz, illetve az ecethez képest finomabbak, rafináltabbak, jellegük sokkal kevésbé tolakodó. Ízharmóniája akkor igazán szembetűnő, ha az ételhez, illetve salátához könnyű, elegáns fehérbort szolgálnak fel.
A verjus-t gyümölcskompótokhoz, egzotikus koktélokhoz is javasolják, de ásványvízzel vagy szódavízzel hiogítva, üdítőitalként is fogyasztható és nagyon finom, kellemes.
A verjus nem tartalmaz alkoholt, azonban a "verjus-brandy fröccs" feltalálása sokak számára vonzó perspektívát jelenthet.
Összetétele:
Az éretlen szőlő leve csekély cukortartalommal,, viszont magas titrálható savtartalommal, polifenoltartalommal, illetve cukormentes extrakttartalommal jellemezhető. A verjus kedvező humánéllettani hatású; számos kardioprotektív hatású, vagyis a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni védőhatással rendelkező polifenol található benne.
Antioxidáns, gyulladáscsökkentő, gátolja a tumorok fejlődését. Antimikrobális.
A bor és az ételek kapcsolata közismerten szoros. Ezt a verjus használata még szorosabbá fűzheti.
Felbontása után hideg helyen tároljuk, s lehetőleg két héten belül használjuk fel."


Használtam már salátákra, savanyú tojásleveshez, kóstoltuk limonádéként - és mondhatom, remek íze van. Hihetetlen, hogy kiment a divatból. Sokkal, de sokkal finomabb a hagyományos eceteknél.

Ha kóstolni szeretné valaki, ajánlok egy szép kirándulást a Szent-György hegyre, a Killer Pincészetbe. A verjus mellett még isteni finom boraik is vannak! Egyébként épp a tavalyi, nagyon finom olaszrizlingjüket kóstolgatom. :)
Az úriember svájci születésű, de gyönyörűen beszél magyarul. A felesége egy magyar hölgy. És szerintem már Herr Killer is az. :)

Vargányás krumplileves - zalai tájétel

Iszogattunk, fecsegtünk, a bor hamar a fejembe szállt. Láttam, hogy arca kivörösödik, kopasz fején verejtékcsöppek gyöngyöznek; rajtam meg valahogy bő lett a ruha, alig éreztem a testemet, a fejem meg mint könnyű léggömb, föl akart szállni a magasba. A kertet, az akáclombokat, a piros nyelvű kis pulikutyát, de még az ő csillogó szemeit is mintha álmodtam volna... szinte észrevétlenül elillant az a rögeszmém, hogy minden "valóságos".
Szabad lettem.
Szabad, lebegő, kötetlen.
És ekkor rám pillantott a kisöreg, s azt mondta:
- Most úgy vagyunk, ahogy köll!

 (Müller Péter: Boldogság) 

Ez a leves igazi jellegzetes zalai finomság. Mostanában rengeteg az erdei gomba, s mifelénk különösen gazdag a vidék vargányában. Aki nem is jut ki az erdőbe, a piacon megveheti - most csak 1200 forint kilója ennek az ínycsiklandó finomságnak.
 
Hozzávalók 4 főre:
30 dkg vargánya,
2 nagyobb-közepes burgonya,
1 közepes fej vöröshagyma,
3-4 evőkanál olaj,
1 mokkáskanál pirospaprika,
só,
frissen őrölt bors,
1 csokor petrezselyemzöld,
2 dl tejföl,
1 csapott evőkanál liszt.
Ha savanykásabban szeretjük:
1 teáskanálka enyhe gyümölcsecet,
vagy kevés citromlé is mehet bele a végén.

A vöröshagymát apró kockákra vágva az olajon dinsztelni kezdjük, a darabokra vágott vargányával együtt. Először kis lángon, kevés sóval, borssal. Majd ha a hagyma már üveges, nagy lángon zsírjára sütjük az egészet. A végén hozzákeverjük az apróra vágott petrezselyemzöldet is, a pirospaprikát is, majd fölengedjük hideg vízzel. Beletesszük az apróbb kockákra vágott burgonyát is, még sózzuk és puhára főzzük. A tejfölt kikeverjük a liszttel csomómentesen, aztán a leves levéből keverünk hozzá, s végül a fölhigított habarást a leveshez adjuk. Még 2-3 percig forraljuk.
Friss házikenyeret kínálunk mellé, és egy pohár jóféle száraz fehérbor sem esik rosszul utána.
Nagyon-nagyon finom, laktató, gazdag leves.

Ezt a levest itt Zalában főzik télen is, tavasszal is, mikor nincs friss vargánya. Olyankor szárított darabokat áztatnak langyos vízbe, és azt adják a leveshez.

Szendvics helyett: pizzavariációk

Két és huszonkét éves koruk között nagyon sokan drámai változáson esnek át. Rögeszméjükké válik, hogy megteremtsék biztonságukat és bebiztosítsák magukat. Estéiket a tévéhez láncolva töltik el, és celluloidhőseik merész tetteitől el vannak ájulva. Nagy adag szappanoperával és helyzetkomikummal töltik fel magukat, mialatt életük egyre unalmasabb évek sorozata lesz.
Az élet attól izgalmas, ha új dolgokat teremtünk. Ha folyton a biztonság után kutatunk, az elsorvasztja az életerőnket. Az optimális biztonságot, védelmet és megszabadulást a gondoktól majd hat láb mélyen a föld alatt egy dobozban fogjuk megtalálni.

(Andrew Matthews)

Hát, ezt a bagettet inkább csak ötletként dobnám be. Valójában azt a címet is adhattam volna, hogy variációk pizzára. Vagy szendvicsre. Vagy lángosra. Kétféleképpen másképpen készítettem pizzát. Egyszer sem szándékosan.
A pizzabagett akkor született, mikor múltkor sok emberre sütöttem ezt a finom kenyérfélét. Maradt a tésztából is, a töltelékből is. Végül egy nagy vekni kenyérként sütöttem meg a maradékot és nagy sikere volt. Másnap, harmadnap is jó, nem szárad ki, mint a pizza.
A kenyértésztát hagytam kelni szépen, aztán négyzet alakúra kilapogattam. Megkentem pizzaszósszal, rátettem a tölteléket és feltekeretem. Hagytam még 10 percet kelni, aztán forró sütőbe tettem. Húsz perc elég is neki.
Szerintem piknikételnek, sör és borkorcsolyának, és utazáshoz is kitűnő.




A másik variációt is az élet hozta, annyi kellett hozzá, hogy a sütőm felmondja a szolgálatot. És persze ez akkor derül már csak ki, mikor a tészta megkelt, a pizzábavalók előkészítve. Nesze neked pizza... No nem estem kétségbe, kis gombócokat formáztam a tésztából, hagytam kelni 20 percig, aztán kézzel szétlapogattam őket. Megkentem a szélüket vízzel, hogy össze tudjanak ragadni. Majd pizzaszósszal is megkentem az alsó és a felső kis minipizzákat is, tölteléket tettem rá és a csak szószos kis koronggal lefedtem. Jól összenyomkodtam, aztán bő, forró olajban kisütöttem, mint a lángost. Isteni.




Azért szeretem nyáron különösen a pizzát és az olasz ételeket, mert hatalmas telkemen - kb. 1/3 négyzetméter - 14 féle friss fűszernövény burjánzik. A konyhaablakom ilyenkor maga az édenkert. Most is friss fúszereket vágtam a paradicsomszószba: oreganot, bazsalikomot, rozmaringot és zsályát. Annyira finom illatfelhő szállt közben, hogy csak na!Szóval csak egy ötlet. A sima pizzatésztát használtam és a mindig készíteni szokott sajátféle szószomat. Ami belekerült még: mozzarella, olajbogyó, fehér édes salátahagyma.



Ez itt a lila bazsalikom virágja. Legközelebb kipróbálom a bazsalikompesto-s kenyeret is. Olívaolaj, sok bazsalikom, fokhagyma, só. Ezzel fogom megkenni a tésztalapot és feltekerem.



Ez meg az oreganoé, avgyis a szurokfűé.

Isten Veletek, most tényleg elutazom három hétre - viszem magammal a hamuban sült pizzabagettet - és legközelebb csak augusztus végén, vagy szeptemberben leszek.
Mindenkinek kellemes nyárutót kívánok, használjátok ki. Mert már nem soká élvezhetjük a nyár örömeit.

Darás tészta baracklekvárral - gyerekkori ízek

Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz.

(Mahatma Gandhi)

Ma tejfölös bablevest főztem fejtett puhababból. Valami egyszerű kellett csak 2. fogásnak. Ez is aktuális, mert baracklekvárral az igazi. Itt hívom fel Hölgyek és Urak a figyelmet, hogy a sárgabarack-szezon a végét járja. Aki még nem tett el lekvárt és szeretne, az gyorsan ejtse meg a befőzést!

A darás tészta gyerekkorom nagy kedvence. Szegény nagyi valahányszor kérdezte mit főzzön, mindig és kivétel nélkül vágtuk rá kórusban: darás tésztát! Volt a hegyen egy csodás ceglédi óriás fajtájú sárgabarackfa. Minden második éven ontotta a gyümölcsöt. Hatalmas szemű, édes, zamatos termései voltak. Anyuék rengeteg lekvárt főztek belőle. Azóta sem ettem olyan finom lekvárt...

Emlékszem, reggelire minden nap!!! baracklekváros-vajas kenyeret ettünk kakaóval. Kicsit fura, de imádtuk a kakaót is. Azt a bolti zacskósat. :)

No ma azért a kakaó elmaradt a lekvár mellől...

A darás tészta a magyar konyha egyik remeke szerintem. Egyszerű és mégis isteni finom. És nagyon könnyű elkészíteni is. Én most bolti tésztából csináltam, mert időszűkében voltam. Aki ráér készítheti frissen gyúrtból, úgy még finomabb.

Hozzávalók 4 főre:

50 dkg szélesmetélt,

12 púpos evőkanál búzadara,

7 evőkanál olaj,

1 mokkáskanál só,

7 dl víz.

A főzővízbe:

2 teáskanál só.

Tettem föl egy 4 literes lábosba vizet forrni sóval.

Egy nagy fazékban az olajon pirítani kezdtem a búzadarát. Egészen barnára kell folyamatos keverés mellett pirítani, mert csak úgy lesz igazán finom. Mert mikor felöntögetjük vízzel, úgyis kivilágosodik. És ha nem pirítjuk meg rendesen, ízetlen és színtelen lesz a darás tészta. A pirítástól az illata is megváltozik, finom aromát kap, olyasmi lesz, mint a pirított dió. Akkor jó, ha már érezzük ezt a finom illatot.
Mikor már jó barna volt, apránként hozzáöntögettem a vizet is, mindig kevergetve. Mindig csak akkor öntöttem hozzá a következő kis adag vizet, mikor az előzőt tökéletesen felszívta a dara. Egyébként nagyon hamar felszívja a gríz a kis löttyintésekben adagolt vizet. Valahol a közepe táján meg is sóztam. Mire puha lett a tészta, addig a dara is bőven elkészült.

Mikor a tészta megfőtt, leszűrtem, csap alatt átöblítettem épp csak gyorsan kevés vízzel, aztán a darához tettem. Jól átkevergettem, hogy a dara mindenhova jusson és az egyben lévő kis daragombóckák szétváljanak. (Ha azonnal fogyasztjuk a teljes mennyiséget, nem szükséges hideg vízzel átöblíteni, csak jól le kell csepegtetni. A hideg vizes gyors és épp csak átöblítés megállítja a tészta további puhulását, ezért ajánlott ha nem fogyasztjuk el rögtön a teljes mennyiséget.)

Sárgabaracklekvárral, porcukorral tálaltam.

Világjáró fazék - VKF 36.

Sedith nagyon izgalmas témát hirdetett a 36.-ik VKF alkalmából. Világjáró fazék.
Nagyon tetszik!
A kedvenc sorozatomból - a Miért éppen Alaszkából - jutott eszembe egy epizód. Cicely falucskába érkezik a postával egy csomag. De nincs rajta feladó, és címzettként is csak a falu van feltüntetve. Jóideig áll a csomag a helyi kisboltban. Aztán a falu lakosai egyre kíváncsibbak lesznek... Végül falugyűlést hirdetnek a helyi templomba, hogy mi legyen a csomaggal. Kibontsák-e vagy sem.
Először a doki átvilágítja. Annyi látszik a röntgenképen, hogy sok dolog van benne, de hogy mik? A kíváncsiság végül győz. A csomagban egy levelet találnak, amit egy 10-12 éves fiú írt. Nem tudtak nyaralni menni, ezért - ha ő már nem járhatja a világot - útjára indít egy csomagot, amibe beleteszi az egyik játékát. A levélben megírja hogy a célpontot úgy választotta ki, hogy rábökött a megpörgetett földgömbre. A csomagban már sok tárgy van: kasztanyetta, holland facipő, kis üveggömb, amiben esik a hó... ilyesmik. Végül szavazásra bocsátják Cicely városka mit tegyen a világjáró csomagba. A doki sztetoszkópja kerül bele, mert azzal minden tagját vizsgálta már a közösségnek. Így ez az egyszerű tárgy a hely minden lelkét szimbolizálja. A csomagot lezárják, s megpörgetik a földgömböt...

Nekem is így kéne ételt választanom. Csak nincs földgömböm... Ezért úgy döntöttem, nem is készülök külön étellel most, mert már sok-sok nemzetközi finomságot megfőztem. Inkább körutazásra indulok saját blogomon. Lássuk.

(Kattintsatok az ételnevekre, linkek.)

Olaszország:


Olasz paradicsomleves
Pasta carbonara
Lasagne
Lencseleves
Grissini
Húsgombócok spagettivel
Ravioli
Torta al limone
Bruscetta
Olasz hagymaleves
Cipolle al balsamico
Citromos spagetti
Panna cotta
Minestrone




Görögország:


Töltött szőlőlevél (dolmades)
Horiatiki (görög saláta)
Görög citromos süti
Görög sárgaborsókrém
Sült feta




Spanyolország:


Gaspacho




Franciaország:


Coq au vin
Francia hagymaleves
Clafoutis
Francia tojásleves




Törökország:


Török zöldségleves
Padlizsános húsgombóc
Padlizsánsaláta
Török kávé




Arab konyha:


Hús spenóttal
Töltött csillagtök
Falafel
Dzsuvecs
Libanoni aprósütemény
Baklava




Vietnam:


Pho




Kína:


Mézesmázas csirke




Usa:


Chili con carne
Hamburger
Sült zöld paradicsom
Amerikai palacsinta




India:


Marha vindaloo
Töltött naan kenyér
Tandori rablónyárs
Szamósza
Paradicsom csatni
Zöldparadicsom csatni
Panír
Pakora
Paradicsomos szabji
Joghurtos burgonya




Mexikó:


Quacamole
Salsa




Szerbia (Balkán):


Ajvár




Írország:


Szódabikarbónás kenyér



De ne feddjük a szívem igazi csücskét sem, a magyar konyhát. Elkötelezett híve vagyok. Bár szeretek kísérletezni is, barangolni más népek gasztronómiai világában - amint a fenti felsorolásból is látszik - mégis a magyar ízek számomra a legkedvesebbek. Nagyon sok jellegzetes magyar étel megtalálható az oldalamon. Felsorolni sem tudnám őket, ezért most szűkebb otthonom tájjellegű ételeit teszem a világjáró fazékba.
Tehát.

Magyarország:


Zalai krumpliprósza
Zalai kukoricaprósza
Savanyú répa
Dödölle
Tejfölös és tejes bableves

Végül nem hagyhatom ki a legjellegzetesebb magyar ételt sem, a lecsót. Van ennek is zalai változata: nokedlivel és tejföllel, vagy hajában sült krumplival és tejföllel.

(A fazék képet itt találtam.)

Kukoricaleves a'la duende

Ez a leves is a "tudtam-tudtam-csak nem sejtettem" kategóriába tartozik. Gondoltam hogy rossz nem lehet - de hogy ennyire finom lesz... Minden várakozásomat felül múlta a végeredmény. Az is hozzá tartozik, hogy a piacon évek óta egy helyen vásárlom eme istenek ajándékát - mert annál a bizonyos hölgynél mindig mézédes darabok vannak.
Valójában maradékhasznosításból született ez a leves, mert tegnap főztem kukoricát és nem fogyott el az összes.

Hozzávalók 4 főre:

2 cső főtt kukorica,

1 liter kukoricafőzővíz,
2 nagyobb burgonya (kb. 30-40 dkg),
5 dkg vaj,
2 nagy csokor újhagyma vagy
2 kisebb-közepes fej vöröshagyma vagy
4-5 db kisebb fehér főzőhagyma,
só,
csipet fehérbors,
1 dl tejszín.
Ha van otthon:
3 cl száraz fehérbor,
vékonyra szelt füstölt tarja vagy
angolszalonna vagy bacon.

Kukoricafőzés:

Egy nagy lábos alját kibélelem szebb levelekkel. Rárakom a félbe tört kukoricákat, majd a tetejét befedem szintén szép kukoricalevelekkel. Felöntöm vízzel hogy teljesen ellepje és forrástól számítva 10-20 percig főzöm fedő alatt. Ha nagyon tejes a kukorica, 10 perc is elég neki, ha már érettebb, akkor kb. 20 perc. De enyni a maximum. A kukoricát minél tovább főzzük, annál keményebb lesz.

Leves:

Az újhagymákat karikákra vágtam, a zöldje nagyját pedig félretettem. A vajon sóval megpároltam a hagymát, aztán a kisebb kockákra vágott krumplit is hozzátettem és azzal együtt is pároltam még vagy 5 percig. Aztán felöntöttem a kukorica főzővizével és késhegynyi fehérborsot adtam hozzá. Ha szükséges, még sózzuk.
Közben a főtt kukoricákról késsel levágtam a szemeket és szétmorzsoltam. Az előzőleg félretett zöld újhagyma-szárrészeket kis karikákra vágtam.
Amikor minden puha volt a levesben, botmixerrel teljesen simára pürésítettem. Beletettem a kukoricaszemeket és hagytam rotyogni még 3-4 percig. Ha lett volna itthon fehérborom, tettem volna bele egy keveset. De bor nélkül is tökéletes.
Mikor lekapcsoltam alatta a lángot, akkor hozzáöntöttem 1 dl tejszínt is és beletettem a zöld újhagymakarikácskákat is.
Lehet sütni a tetejére szalonnát vagy sonkát is - de inkább ezt csak zöldségkerülő férfiemberek kedvéért. Mert önmagában is tökéletes. A kukorica vizétől eszméletlen, igazi kukoricaízt produkál ez a leves, tényleg nagyon finom. És nagyon gyorsan készen is van.
Ha túl sűrű lenne, kukoricafőzővízzel higítsuk.
Készíthetjük konzervből is, de akkor biztosan nem lesz ilyen finom. Ez egy igazi szezonális leves.

Madártej

Egy klasszikus, világszerte ismert és szeretett desszert. Igen, a madártej. Forró nyári napok kitűnő édessége. Csakis és kizárólag jól behűtve az igazi.

Valójában nagyon egyszerű kis desszert, épp ezért tökéletes alapanyagokkal az igazán igazi. Valódi vaníliával, jó minőségű házitejből, friss falusi tojásból. Már ha hozzájutunk - ha nem, úgyse baj, úgyis finom lesz. De ha választhatunk, döntsünk a jó minőségű alapanyagok mellett.

Ez az adag, amit most készítettem, körülbelül 12 személyes. A nagy ikeás üvegtálam éppen tele lett vele. Ha kevesebbet készítenénk, felezzük a mennyiséget. Bár nem érdemes. :)

A tojásokat szétválasztottam úgy, hogy egy keverőtálba a sárgákat, egy másik keverőtálba a 6 tojásfehérjét és egy külön kis tálba a maradék 4 fehérjét. Ezt eltehetjük fagyasztóba, később felhasználható lesz bármihez.

Föltettem a tűzre egy nagyobb fazekat vízzel. Közben a fehérjéhez adtam 3 evőkanál porcukrot, 1 csipet sót és 1 mokkáskanál 10%-os ecetet. Habverővel tökéletesen felvertem, vagyis jó kemény habbá. A víz mikor felforrt, akkor kislángra tettem. A forrás így megállt és a víz kb. 90 fokon maradt. Ebbe a nem forrásban lévő, de forróvízbe szaggattam evőkanállal tojás nagyságú galuskákat. Egyszerre csak 5-6 darabot, mert kissé megduzzadnak, kell helyet is hagyni nekik. Egy percig főztem az egyik, és egy percig a másik oldalukon is. Szűrőkanállal jól lecsepegtettem és egy tálba kiszedtem őket. Azt, hogy a galuskákat nem szabad forrásban lévő vízben főzni, Whise Ladynél olvastam. Köszönet érte, mert valóban tökéletesek lettek a kis habgaluskák. Három titka van: jól fel kell verni a fehérjehabot, kevés ecet kell bele mert attól szép fényes lesz és kb. 90 fokos vízben szabad csak főzni. Így nem esnek össze akkor sem, mikor kivesszük őket a vízből.

A tojások sárgáját a maradék porcukorral fehéredésig, habosodásig fölvertem habverővel.

Közben a tejet föltettem forrni a kettévágott vaníliarúddal, amiből késsel még a magokat is kikaparta, azt is a tejbe tettem természetesen. Én most a mazsolát kifelejtettem, de nagyon finom bele. Tehát a tejet a mazsolával és a rúd vaníliával, illetve 1 csipet sóval fölforraltam. Aztán 1 merőkanálnyit a tojássárgájához adtam, folyamatos keverés mellett. Még egy merőkanál, még keverés, és mégegy, szintén kevergetve. Végül a tűzre visszatett tejbe beleöntöttem a fölhigított sárgájákat és kis lángon, folyamatos keverés mellett besűrítettem. Vigyázni kell, állandóan keverni habverővel, nehogy a tojás kicsapódjon, különben egy édes rántotta - vagy sárgatúró - lesz a végeredmény. Tehát fölforralni újra semmiképpen sem szabad. Csak addig főzni, míg érezzük - itt az intuíció fontos szerephez jut -, hogy a krém besűrűsödött. Ha bevonja a habverőt, és nem vízszerűen cseppen le róla, akkor készen is van.

Egyből a mosogatóba, hidegvízfürdőbe tesszük. Én ekkor adtam még hozzá 2 dl tejszínt is. Addig cseréljük alatta a vizet és néha-néha megkevergetjük, míg langyosra nem hűl. Ekkor egy nagy tálba öntjük át, a tetejére tesszük a kis úszó habgaluskákat és mehet is a hűtőszekrénybe. Szerintem kb. 6-8 óra kell a tökéletes lehűlésig. Érdemes előző este elkészíteni, és másnap fogyasztani. Ha túl sűrű lenne, tejjel higíthatjuk. Tálaláskor megszórhatjuk pirított mandulával vagy mandulaforgáccsal. A franciák például karamellöntettel díszítik. De készíthetünk rá karamellből vékony pókhálócskákat is, ha valaki nagyon ügyes és profi.

Paradicsomos zöldbab

.

Már tudom miért áldás havának hívják a júliust. Ma voltam piacon, és lélegzetelállító bőséget láttam. Ez az az időszak, amikor minden van. De tényleg minden. Földanya bőségszaruja ontja kincseit.

Újkrumpli, kukorica, zöldbab, fejtett bab, spenót, sóska, karfiol, brokkoli, zöldborsó, saláta, uborka, cukkini, csillagtök, tök, gyökérzöldségek, újhagymák, még epret is láttam! Málna, ribizli, feketeszeder, feketeribizli, őszibarack, sárgabarack, meggy, ringló- és igazi szilva, nektarin. Hihetetlen csodálatos ilyenkor a piac! Legnagyobb örömömre van már igazi kerti paradicsom is, paprika is.Mai gyorsételemet zöldbabból készítettem. Nagyon szeretem. De ismét valami nagyon könnyűre, olyan igazi kánikulaételre vágytam csak. Szinte nem is recept... De az igazi kerti paradicsom számomra mégis különlegessé varázsolta.

Hozzávalók 2 főre:

70 dkg zöldbab,
6 nagyobb paradicsom,
2 gerezd fokhagyma,
1,5 fej (közepes) vöröshagyma,
só,
3 evőkanál olívaolaj,
tárkony,
bazsalikom.
A bab főzővizébe:
só,
kristálycukor.

Tettem fel vizet forrni, mikor lobogott, beletettem a paradicsomokat fél percre. Aztán kivettem és könnyen eltávolítottam a héjukat. Mikor kivettem a vízből őket, a vizet sóztam és cukroztam, majd a megtisztított és 2-3 centisre vágott zöldbabokat beletettem. Puhulásig (csak roppanósig) főztem.

A vöröshagymát az olívaolajon sóval megpároltam. Csak úgy félkarikákra vágva. Mikor már majdnem készen volt, a vékony szeletekre vágott fokhagymát is hozzátettem. Aztán a kis kockákra vágott paradicsom következett. Friss tárkonyt és bazsalikomot adtam hozzá és sóztam. Jól összerottyantottam, aztán a zöldbabot is beletettem. Még tíz percig főztem kis lángon.

Nagyon egyszerű, nagyon diétás, nagyon nyárias. Körete lehet frissen sütött lepénykenyér, vagy rizs, de akár burgonyapüré is. Ha nem ilyen lájtosan ennénk, sajtot is reszelhetünk bele. Mondjuk parmezánt. Vagy akár fetát is morzsolhatunk rá. Vagy akár szalonnát is piríthatunk bele: bacont, vagy kolozsvárit vagy akár sima kenyérszalonnát is. Köretként is megállja a helyét, valamilyen egyszerű grillezett hús vagy halféle mellé. Hidegen kitűnő saláta is, pirítóssal tökéletes.

.